Well, I'm sorry that I didn't write anything since the last time, but I really had no time for it. To be honest, I should do something else now, too. Anyway I'm going to write down some of the good points of k-pop through my story.

So why is it good?

Before I became a k-pop fan I didn't know why it is good. I didn't think it was bad, but it wasn't my style. I used to listen to different type of music, plus I never liked the rap music. It was a bit too much to me. But soon it became my world. K-pop makes me happy. After I started liking k-pop I became different. I was happier, not so depressed, I got a life goal and well, if I don't start listening to k-pop in that time I wouldn't be who I'm now. Maybe I wouldn't go to university and would do nothing.

It's not only me who saying things like this. I have read and heard from others, too, that k-pop changed their life. People who listen to k-pop become better people. There are exceptions of course, but the most of them can accept each others as they are. They also help a lot to others.

In my case when I got into k-pop world I was about finishing my vocational school. I had no any life goals. I didn't know what I will do after that. I haven't taken my matura examinations yet, so it was a possibility I will go to another school to finish my high school life (It's a bit complicated and not important, but I still left a year at high school before matura exam when I changed school for vocational school...).

K-pop made me start learning Korean and well, I suddenly wanted to study Korean at university! Before I wasn't sure if I wanna go and anyway I couldn't have without an exam. After I completed my studies at vocational school I got a chance that I can go to a school and I can study in a class where there are students who went to vocational school, too. So no one took the matura exam before. I wanted it. It was 2 years. After 2 years I took the exams, but until then things have changed. One of the problems was that I hadn't take the exam that I needed to enter into the university. At least I couldn't study Korean or other languages.

I got into another major that I didn't really like and after a half year I decided I try the exam because I wanted to get into Korean major even if I die! I really wanted it. I believed it. Korean was my all. I wanted to understand everything, I wanted to write everything and I hoped one day I can talk in Korean properly. I got a life goal again, but it was different this time. I wanted to deal with Korea in a serious way. I have never been so determined before, like I was then.

But the major I could start in September wasn't Korean, but it was Chinese. It caused me pain for a short time. Then I wanted study Korean as my minor, but with Chinese it wasn't easy, so I left the Korean and now I'm not studying it. I think I never again want to try it at university, but I don't mind it. Chinese is enough for me now. :)

By the way in these years I had many pains because many painful things had happened. I cried a lot while listening to k-pop songs. It can comfort me a lot. Both sad and happy songs can help. I got to know so many artist since the first time I listened Super Junior in 2011. It's not just that they are talented, they have good voices and they can dance perfectly, but they make me happy even with a photo. And I didn't even mentioned the shows they are in! Sometimes when I have time I watch videos and god... they are sooo funny. It makes me love them more and more.

The lyrics! It is a very important part of the songs! It's good if you understand it or look for English subs/translations (or in your language). Actually I love k-pop lyrics so much. Most of them suit to my mood and I can live through the music. And maybe I didn't like rap before, but now I really love rap lines in k-pop songs. It's good that these k-pop songs can be so different. There are sad ones, happy ones, slow ones, fast ones, with less rap, with more rap etc.

K-pop is also good for knowing more about Koreans and Korean culture. The most of fan started studying the language and became interested in the culture after they got into k-pop. Honestly, before I became a fan I didn't know much about Korea. I liked Asian stuffs, but I knew more about Japan and China. There were a Korean drama on TV at that time and I liked it, but who knew there is something like k-pop??? I can't belive that in 2005 when I suffered at my new school Super Junior just debuted!!! If I knew them... but I didn't. I almost cry when I think of it.

In 2009 I almost got closer to Korea and I think there was a chance to know k-pop. I had a Korean pen freind for a short time, but he didn't reply me later. The only thing I clearly remember he said is that he is not North Korean, but South Korean (hehehe) + he studied in Hungary back then. He might mentioned something about k-pop, too, or if we would have continued to talk, maybe I would know k-pop earlier. Anyway a few years ago I downloaded some songs accidentally and I found it on my PC after I already knew about k-pop. I don't know how it happened.

So I didn't know much about Korea, but in the last 5 years I got to know a lot of informations. I like the Korean history and the history of their culture. I took some course of it at my university, plus I had/have courses together with those who study Korean and Japanese and we study about therse countries, too (art, religion, history, culture). Many people believe that you want study Korean just because of k-pop and if you want to go to this major because of k-pop, don't do it. Some say that you don't study anything about k-pop, others say that you study about it. In my case I didn't want to study Korean because of k-pop, BUT thanks to it I became interested in everything about Korea. There's nothing wrong if you want to study something because you like music or dramas or maybe manga and anime if I already mentioned Japan, too.

About 'not studying about k-pop'... Yes, that's true that you don't study about it a lot, but it is mentioned and there is a course where you study cultural stuffs (music and movies, but not the today's music and movies. It's about the 20th century). K-pop is culture and you need to know it even if you don't like it, but you like the language and study it. Without knowing the culture you can't study a language. Plus I believe that to know about a lot of new things is good.

K-pop is closer to us than other genres. I mean that you get many things and love from your favourite artists and you give it back to them. When you're sad they're with you, when you're happy, they're with you. At least in your heart. Artists and fans won't live without each other. When you become a fan you will get to know so many things that others who aren't into k-pop won't understand (I want to write about it, too later). I'm so happy and proud to be a k-pop fan!

OK, I think I didn't write everything I wanted to and I wrote something else I wanted to, but I finish it now. Sorry for my English, it's not always that good. And sorry that I have no a good design or something, but I hadn't time and idea for it.

I have two songs to recommend this time:

1. BTOB- Movie

2. B.A.P- Wake Me Up

Both of the songs are new and DAMN GOOD!!! ;)

(I'm going to die if B.A.P come to Budapest in May and I won't even see them!!T_T)

Elnézést, hogy nem írtam semmit az első bejegyzésem óta, de igazán nem volt erre idő. Őszintén, most is mást kellene csinálnom. Egyébként néhány jó pontját írom le a k-popnak a történetemen keresztül.

Tehát miért is jó a k-pop?

Mielőtt k-pop fan lettem nem tudtam, miért jó ez. Nem gondoltam, hogy rossz, de nem az én stílusom volt. Más típusú zenéket hallgattam, és nem szerettem sosem a rappet. Egy kicsit túl sok volt nekem a k-pop. De hamarosan ez lett az életem és a világom. A k-pop boldoggá tesz. Miután elkezdtem szeretni a k-popot, megváltoztam. Jobb lett a kedvem, nem voltam olyan depressziós sem, lett egy életcélom, és ha nem kezdek el k-popot akkoriban, most nem lennék az, aki vagyok. Talán még egyetemre sem mentem volna és semmit nem csinálnék.

Nem csak én vagyok az egyedüli, aki ilyen dolgokat mond. Olvastam és hallottam másoktól is, hogy a k-pop megváltoztatta az életüket. Azok az emberek, akik k-popot hallgatnak, jobb emberekké váltak. Vannak kivételek persze, de a legtöbben el tudják fogadni egymást úgy, ahogyan vannak. Sokat segítenek is.

Az én esetemben, amikor a k-pop világába kerültem, éppen a szakiskola befejezésén voltam. Nem volt semmi célom, nem tudtam, mihez kezdek majd azután. Még érettségim sem volt, ezért egy lehetőségem volt, ha elmegyek egy másik iskolába, hogy végezzek a középiskolával végleg (ez kicsit komplikált és nem is fontos, de még egy évem volt az érettségiig, amikor szakoskolára váltottam...).

A k-pop arra késztetett, hogy koreaiul tanuljak, és az egyetemen is koreait akartam tanulni. Előtte nem voltam biztos abban, ha akarok menni egyetemre, és különben sem tudtam volna érettségi nélkül. Miután befejeztem a tanulmányaimat a szakiskolában, lett egy olyan esélyem, hogy elmegyek egy olyan osztályba, ahol olyanok tanulhatnak, akik szintén szakmát szereztek, de nincs érettségijük. Akartam. Ez 2 év volt. Két év után leérettségiztem, de addigra a dolgok megváltoztak. Egyik probléma az volt, hogy nem volt megfelelő vizsgám arra, hogy egyetemre menjek, legalábbis nem koreaira vagy más nyelvszakra.

Bekerültem egy másik szakra, amit nem igazán szerettem és ott is hagytam fél év után. Úgy döntöttem, hogy megpróbálkozom egy emelt történelem érettségivel és a koreai szakkal, ahogyan azt korábban is akartam. Be akartam keülni, még ha bele is halok! Igazán akartam. Ezt hittem. A koreai volt mindenem. Érteni akartam mindent, írni akartam mindent és reméltem, egy nap tudok majd koreaiul beszélni rendesen. Újra lett célom, de ezúttal ez más volt már. Komolyabban akartam Koreával foglalkozni. Sosem voltam olyan elhatározott előtte, mint akkor.

De nem koreaira kerültem be, hanem kínaira. Ez egy ideig eléggé fájt. Legalább minorként akartam a koreait tanulni, de ez a kínaival együtt nem volt könnyű, ezért hagytam is az egészet. Most nem is tanulok koreait. Azt hiszem, soha többé nem próbálkozom a koreaival egyetemen (már csak az alapján sem, amit látok és hallok a többiektől az egyetemen), de nem bánom. A kínai elég nekem most. :)

Egyébként ezekben az években sok fájdalmas dolog történt. Sokat sírtam k-pop dalok hallgatása közben. Nagyon meg tud nyugtatni. A szomorú és boldog dalok egyaránt segítenek. Sok előadót megismertem azóta, hogy először hallgattam a Super Junior-t 2011-ben. És nem csak arról van szó, hogy tehetségesek, jó hangjuk van és tökéletesen táncolnak, hanem még egy képpel is boldoggá tesznek. És még csak meg sem említettem a műsorokat, amikben szerepelnek! Néha, amikor van időm, megnézek pár videót, és istenem... annyira viccesek. Egyre jobban szeretem őket emiatt.

A szövegek! Ez nagyon fontos része a daloknak! Jó, ha érted a szöveget, vagy keresel angol feliratot/fordítást hozzá (vagy magyart). Tulajdonképpen én nagyon szeretem a k-pop szövegeket. A legtöbb illik a hangulatomhoz, és át tudom élni a zenét. Talán nem szerettem a rappet korábban, de most igazán oda vagyok a rapszövegekért a k-pop dalokban. Jó, hogy ezek a dalok nagyon különbözőek tudnak lenni. Vannak szomorúak, vidámak, lassúak, gyorsak, kevés rap résszel, sok rap résszel stb.

A k-pop arra is jó, hogy többet tudj a koreaiakról és a koreai kultúráról. A legtöbb rajongó elkezdett tanulni koreaiul és érdekelni kezdte a kultúra, miután k-popot kezdett hallgatni. Őszintén, mielőtt fan lettem, nem sokat tudtam Koreáról. Szerettem az ázsiai dolgokat, de többet tudtam Japánról és Kínáról. Akkoriban ment a tévében A palota ékköve című sorozat, ami tetszett, de ki tudta, hogy létezik olyan, hogy k-pop??? Nem tudom elhinni, hogy 2005-ben, amikor az új iskolámban szenvedtem, a Super Junior éppen csak debütált!!! Ha tudtam volna... de nem tudtam. Sírnom kell, ha erre gondolok.

2009-ben majdnem közelebb kerültem Koreához, és azt hiszem, volt egy esélyem arra, hogy megismerjem a k-popot is. Volt egy koreai "levelezőtársam" egy rövid ideig, de később nem válaszolt nekem. Az egyetlen dolog, amire tisztán emlékszem, hogy azt mondta, nem észak-koreai, hanem dél-koreai (hehehe) + akkoriban éppen Magyarországon tanult. A nevére sem emlékszem már, csak arra, hogy Jason-nek hívatta magát (róla kapta Jason a nevét a történetben, amit írok :D). Talán ő említett is valamit a k-popról, valamiért olyan érzésem van, hogy igen. Vagy ha folytattuk volna a kapcsolatunkat, talán ismertem volna a k-popot már sokkal korábban, mint amúgy. Egyébként néhány évvel ezelőtt véletlenül letöltöttem pár dalt véletlenül (2NE1-ra emlékszem), amiket csak azután találtam meg a gépemen, hogy már én is k-pop fan lettem. Máig nem tudom, hogy történt, mivel akkoriban teljesen más zenéket hallgattam.

Tehát nem sokat tudtam Koreáról, de az elmúlt 5 évben sok információ került a birtokomba. Imádom a koreai történelmet és a kultúrájuk történetét. Jártam pár kurzusra az egyetemen ezzel kapcsolatban, és vannak óráim együtt a koreai és japán szakosokkal, ahol tanulunk ezekről az országokról (művészetről, vallásról, történelemről, kultúráról). Sok ember azt gondolja, hogy ha koreait akarsz tanulni, akkor az csakis a k-pop miatt van, és ha egyetemen is ezt akarod tanulni, akkor is a k-pop miatt, és jobb, ha inkább meg sem próbálod. Én is megkaptam már ezt. Néhányan azt mondják, hogy ott nem tanulsz semmit a k-popról, míg mások azt állítják, hogy tele van ilyennel a tanegység, ami nem tetszik nekik. Az én esetemben nem arról volt szó, hogy a k-pop miatt akartam koreaira menni, DE köszönhetően ennek kezdődött ez a szerelem, és érdekelni kezdett minden Koreával kapcsolatban. Amúgy meg nincs semmi gond azzal, ha valaki azért kezd el tanulni valamit, mert elkezdte érdekelni az adott kultúra zenéje vagy a koreai drámák, esetleg a japán mangák és animék. Valahol el kell kezdeni, és legalább érdekli is.

Arról, hogy "nem tanulsz semmit a k-popról"... Igen, az igaz, hogy nem tanulsz erről sokat, de meg van említve, és van egy olyan kurzus, ahol kulturális dolgokról tanulnak a diákok (zene és filmek, de nem a maiak, hanem a 20. századiak, ahogyan minden kezdődött). A k-pop az kultúra, és ha koreaiul akarsz tanulni, erről is tanulnod kell, még ha nem szereted, akkor is. De ez igaz minden nyelvre és kultúrára. Plusz én úgy hiszem, hogy ismerni egy csomó új dolgot jó.

A k-pop közelebb van hozzánk, mint más műfajok. Úgy értem, sok mindent és sok szeretetet kapsz a kedvenc előadóidtól, és te is ugyan ezt visszaadod nekik. Amikor szomorú vagy, veled vannak, amikor boldog vagy, veled vannak. Legalábbis a szívedben. Az előadók és a rajongók nem fognak élni egymás nélkül. Amikor egy rajongóvá válsz a sok közül, rengeteg dolgot fogsz tudni, amit azok nem fognak érteni, akik nem fanok (ezt én szeretem, de néha elég nehéz... erről is akarok majd írni később). Én annyira örülök és büszke vagyok, hogy k-pop fan lehetek!

Oké, azt hiszem, nem írtam le mindent, amit akartam, és egy kicsit még el is tértem a témától. Talán össze-vissza is lett az egész bejegyzés, és úgy érzem, kihagytam pár dolgot, de most befejezem. Elnézést, hogy nincs semmilyen dizájnom, de erre még nem volt időm és ötletem sem.

Van két dal, amit szeretnék ajánlani:

1. BTOB- Movie

2. B.A.P- Wake Me Up

Mindkettő új dal (márciusi) és veszettül jó!!! ;)

(Meg fogok halni, amikor a B.A.P Budapestre jön, én pedig nem látom őket!!T_T)